Csontritkulás elleni gyógyszerek, biszfoszfonátok és fogászati kezelés

Nagyon fontos: Ha csontritkulás, csontáttét, myeloma multiplex vagy más csontbetegség miatt biszfoszfonátot, denosumabot, romosozumabot vagy egyes onkológiai célzott gyógyszereket kap vagy korábban kapott, ezt fogászati kezelés előtt feltétlenül mondja el. Foghúzás, implantáció és más csontot érintő műtéti beavatkozás mellett ritkán, de súlyos gyógyszerrel összefüggő állcsontelhalás (MRONJ) alakulhat ki. A gyógyszert saját döntésből ne hagyja el és ne módosítsa; az időzítésről a kezelő szakorvos és a fogorvos együtt döntsön.

Röviden

Ezek a gyógyszerek nagyon fontosak lehetnek a csontritkulás okozta törések megelőzésében vagy daganatos betegségben a csontáttétek szövődményeinek csökkentésében. A fogászati kockázat nem azt jelenti, hogy a gyógyszert „rossz” szedni, hanem azt, hogy a fogorvosnak ismernie kell a kezelést, különösen foghúzás vagy más csontot érintő beavatkozás előtt.

Mi az a gyógyszerrel összefüggő állcsontelhalás (MRONJ)?

Az MRONJ ritka, de komoly szövődmény. Az állcsont egy területe nem gyógyul megfelelően, csont szabaddá válhat, fájdalom, duzzanat, váladékozás, sipoly vagy lassú sebgyógyulás jelentkezhet. Gyakrabban kapcsolódik foghúzáshoz és más dentoalveoláris műtéthez, de ritkán beavatkozás nélkül is kialakulhat.

Kiknél nagyobb a kockázat?

daganatos betegség miatt nagyobb dózisban és sűrűbben adott csontfelszívódást gátló kezelésnél;
hosszabb ideje tartó antireszorptív kezelésnél;
rossz szájhigiéné, fogágybetegség vagy aktív fogászati fertőzés esetén;
foghúzás, implantáció vagy más csontot érintő szájsebészeti beavatkozás környezetében;
dohányzás, cukorbetegség, kortikoszteroid-kezelés, kemoterápia vagy egyes antiangiogén kezelések mellett.

Mely gyógyszerekre kell különösen figyelni?

Elsősorban a csontfelszívódást gátló szerekre. A legfontosabb hatóanyagcsoportok a biszfoszfonátok és a denosumab; ritka állcsont-nekrózisról romosozumab mellett is beszámoltak. Egyes onkológiai antiangiogén és célzott szerek mellett szintén leírták az MRONJ kockázatát, különösen más kockázati tényezőkkel vagy antireszorptív kezeléssel együtt.

Biszfoszfonátok – fontosabb, Magyarországon is alkalmazott hatóanyagok

alendronsav / alendronát – például alendronát-tartalmú készítmények, illetve alendronát + D-vitamin kombinációk;
risedronsav / risedronát – például Actonel, Norifaz, Risebone és más risedronát-tartalmú készítmények;
ibandronsav / ibandronát – például Bonviva, Bondronat, Ossica és más ibandronát-tartalmú készítmények;
zoledronsav / zoledronát – például Aclasta, Zometa és több zoledronsav-tartalmú generikus készítmény.

RANKL-gátló

denosumab – osteoporosisban tipikusan 60 mg-os készítmények (például Prolia és bioszimiláris készítmények), daganatos csontérintettségnél 120 mg-os készítmények (például Xgeva és bioszimiláris készítmények).

Egyéb, említendő csontanyagcserére ható szer

romosozumab – például Evenity; ritkán ehhez a kezeléshez is társítottak állcsont-nekrózist.

ℹ️ A gyógyszernevekről: A fenti márkanevek csak felismerést segítő példák, nem teljes gyógyszerjegyzék és nem minősítik a készítményeket. A forgalomban lévő márkák idővel változhatnak. A fogorvos számára mindig a pontos hatóanyag, dózis, alkalmazási mód, a kezelés oka, kezdete és az utolsó adag időpontja a legfontosabb.

Miért fontos, hogy a daganatos betegek is szóljanak róla?

A biszfoszfonátokat és a denosumabot nemcsak csontritkulásban használják. Daganatos betegségekben – például csontáttétek vagy rosszindulatú betegséghez társuló csontszövődmények esetén – nagyobb dózisú vagy gyakoribb kezelés is előfordulhat. Ebben a betegcsoportban az MRONJ kockázata lényegesen nagyobb lehet, ezért az onkológus és a fogorvos közötti egyeztetés különösen fontos.

Onkológiai kezelés alatt: Ha antireszorptív, antiangiogén vagy más célzott onkológiai kezelésben részesül, foghúzás vagy más csontot érintő beavatkozás előtt egyeztessen kezelő onkológus szakorvosával és fogorvosával. Több fogászati kezelés onkológiai terápia alatt is elvégezhető, de a megfelelő időzítés és módszer egyéni mérlegelést igényel.

Mit tegyen fogászati kezelés előtt?

Mondja el, hogy jelenleg vagy korábban kapott-e csontritkulás vagy daganatos csontérintettség miatt ilyen gyógyszert.
Hozza magával a gyógyszer nevét vagy a gyógyszeres doboz/lista fényképét.
Mondja el, mióta kapja, milyen gyakran, tabletta, injekció vagy infúzió formájában, és mikor volt az utolsó adag.
Műtéti jellegű fogászati beavatkozás előtt szükség esetén a fogorvos egyeztet a kezelő szakorvossal.
A gyógyszert ne hagyja el és ne tolja el önállóan. A „gyógyszerszünet” kérdése nem automatikus, és mindig egyéni orvosi mérlegelést igényel.

Foghúzás biztosan állcsontelhalást okoz?

Nem. A kockázat az alapbetegségtől, a gyógyszertől, az adagolástól, a kezelés hosszától, a szájüreg állapotától és a tervezett beavatkozástól függ. Osteoporosis miatt szokásos dózisban kezelt betegeknél az MRONJ ritka; daganatos indikációban, nagyobb dózisú antireszorptív kezelés mellett a kockázat érdemben magasabb. Ezért nem a kezelés automatikus megtagadása, hanem az előzetes kockázatfelmérés a helyes út.

Miért jó a fogászati ellenőrzés már a gyógyszer elkezdése előtt?

Ha az antireszorptív vagy bizonyos onkológiai kezelések megkezdése előtt van rá lehetőség, érdemes a fogászati gócokat, gyulladásokat, menthetetlen fogakat és rosszul illeszkedő fogpótlásokat rendezni. Ezzel csökkenthető annak esélye, hogy később sürgősen invazív beavatkozásra legyen szükség.

Milyen tüneteknél szóljon mielőbb?

foghúzás vagy műtét után szokatlanul lassan gyógyuló seb;
szabaddá váló vagy kitapintható csont;
tartós fájdalom, duzzanat, váladékozás vagy kellemetlen íz;
sipoly, zsibbadás, érzészavar vagy korábban jól illeszkedő fogpótlás hirtelen problémája.

💛 Ha fél a fogorvostól…

Egy ilyen gyógyszer szedése nem jelenti azt, hogy „nem lehet hozzányúlni a fogához”. Mondja el a gyógyszerét és a félelmét is: így a kezelést előre meg lehet tervezni, és szükség esetén a kezelő szakorvossal is egyeztetni lehet.

ℹ️ Fontos: Ez a cikk általános beteg-tájékoztató. Nem helyettesíti a fogorvosi vizsgálatot, a kezelő szakorvos véleményét vagy az egyéni kezelési tervet. Gyógyszert ne hagyjon el, ne módosítson és ne időzítsen át saját döntésből.