
„Kettes… kettes… hármas… négyes…”
Ha hallottál már ilyen számokat fogászati vizsgálat közben, lehet, hogy éppen fogágy-szondázás történt.
De mit jelentenek ezek a számok?
A fog és az íny találkozásánál természetes módon található egy kis rés, az úgynevezett ínybarázda.
Ennek mélységét egy vékony, milliméter-beosztású műszerrel lehet megmérni.
👉 Ezt nevezzük szondázási mélységnek vagy hétköznapi szóval tasakmélységnek.
Egészséges környezetben ez általában néhány milliméteres, sok esetben körülbelül 1–3 mm.
Ha azonban gyulladás és fogágybetegség következtében a fog körüli tartószövetek károsodnak, mélyebb fogágytasakok alakulhatnak ki.
Miért probléma ez?
Mert minél mélyebb egy tasak, annál nehezebb azt otthon megfelelően tisztán tartani.
A mélyebb területeken könnyebben maradhat:
🦠 baktériumokat tartalmazó lepedék,
🪨 fogkő,
és fennmaradhat a gyulladás.
De fontos:
👉 egy szám önmagában még nem diagnózis.
A fogorvos együtt értékeli többek között:
📏 a mért mélységet,
🩸 a szondázáskor jelentkező vérzést,
🦷 az íny visszahúzódását,
🦴 a csont állapotát,
🦷 a fog mozgathatóságát,
és azt is, hogyan változtak az értékek a korábbi vizsgálatokhoz képest.
Ezért lehet fontos a méréseket időnként megismételni.
Nem azért, mert szeretünk számokat diktálni. 😄
Hanem mert így objektíven követhető, hogy:
👉 javul, romlik vagy stabil marad-e a fogágy állapota.
És mi történik, ha mélyebb tasakot találunk?
A kezelés mindig az állapot súlyosságától függhet.
Első lépésként nagyon fontos lehet:
🪥 az otthoni szájhigiénia javítása,
🦷 a lepedék és fogkő professzionális eltávolítása,
és szükség esetén további fogágykezelés.
A cél az, hogy a gyulladás csökkenjen, és a fogakat tartó szöveteket minél tovább megőrizzük.
👉 A tasakmélység egy apró milliméteres szám – de sokat elárulhat arról, mi történik a fog körül.
A következő részben egy sokszor félreértett gyógyszer következik:
Mikor kell antibiotikum a fogászatban – és mikor nem?